1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem jó. | <kif-ekben, se alakban.> ▸ sem éjjele, sem nappala ▸ sem inge, sem gallérja ▸ sem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz! ▸ ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.

2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.

3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.

4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.

5. ▸ sem is meg sem is hallotta.

1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut; ▸ mondanom sem kell ▸ közel sem távolról sem ▸ egy cseppet sem ▸ szót sem érdemel ▸ azért sem azért sem adok!; ▸ akár sem ha akarod, akár el sem adom!

2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.

1. hátul levő helyre, ill. annak irányába(n). egy lépést tesz hátra. | ▸ sem előre, sem hátra | ▸ hátra arc!

2. időben visszafelé. hátra is nézünk meg a jövőbe is.

3. ▸ hátra vagyok, vagy

1. hátrafelé, visszafelé. hátrahúz, hátranéz. | a háta mögé. hátrakap, hátradug. | hátul levő helyre. hátrafut, hátraküld.

2. térben v. időben valaki, valami, ill. maga után, mögött. hátrahagy, hátramarad.

3. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> hátra-hátranéz.

1. elöl levő helyre, ill. annak irányába(n). csak előre nézz! | ▸ sem előre, sem hátra

2. előrehaladott állapotban, ill. másokat megelőzve. előre van a munkával.

3. valakit, valamit időbelileg megelőzve. előre köszön valakinek; ▸ jó előre

4. a jövőre irányulva, vonatkoztatva. előre tudtam.

1. <buzdító (harci) felkiáltásként>.

2. isk kiv <úttörők köszönéseként.>

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. ksz tagadó m-részek, m-ok kapcsolására

II. hsz tagadó m-okban

[ is+nem ]